crashblogja

E-R Models Sharknose

2008. április 24. - crash

Általában mindig lázadunk, hogy a vasútmodellezés milyen drága – pedig ha nem a legújabb Roco vagy Trix gép után vágyakozunk, tudunk jó áron is vásárolni.

Cimborám hívta fel a figyelmem egy hirdetésre a Model Railroaderben – egy nagyobb modellbolt négy oldalas akciós listája volt. Itt meglestük az árakat, és keresgéltük az állunkat a földön. Konkrétan, kétszekciós, N-es mozdonyt ajánlottak 25 dollárért. Kipróbáljuk ! Mire szólt nekem, már le is levelezte a dolgot, hogy -  meglepő módon – tudják merre van Hungary, és szállítanak is ide. Akkor order, nekem is kell egy ilyen…

És megérkezett a pakk. A modell az ER Models terméke (a Bachmann gyártotta részükre), és első ránézésre minden rendben volt vele. Igényes csomagolás… kibontás, semmi gas.

Hogy miért is dobtam ki négyezer forintot az ablakon a modellért? Meg kell nézni az eredetit… az RF-16-os a Baldwin utolsó vonali gépe volt, és a vasútbarátok – és a vasúthoz értők – is nagy tisztelettel voltak irányába.

A gép kifejezetten a Pennsylvani a megrendelésére készült, és rajta kívül nem is sok nagy  társaság vásárolt belőle, csak a Baltimore&Ohio és a New York Central.  A mozdony kinézete – a jellemző  cápaorr - a PRR egyik kedvenc tervezőjének, Raymond Loewynek volt köszönhető. A gőzmozdonybarátokat a PRR híres T1-es mozdonyára emlékeztette (ez is igen híres gép volt, ettől várták anno a Pennsylvaniánál a gőzmozdonyok teljesítményproblémáinak megoldását – a hosszú, nehéz expresszek könnyed továbbítását - csak a dízelek jobbnak bizonyultak). A mozdonyok sok műszaki problémával küzdöttek, de ha mentek, a hozzáértők szerint nagyságrendekkel több tartalék volt a motorjukban, mint a hasonló kaliberű Alco vagy EMD mozdonyokéban. A teljesítményért a Baldwin 608-as, turbós motorja volt, amely egyenáramú villamos hajtáson keresztül adta le az 1600 lóerős teljesítményt. A sok probléma, és a késői piacra kerülés miatt (1950-es évek eleje - ekkorra az EMD és az ALCO ontotta a dízeleket) miatt a gép nem igen terjedt el, és a hetvenes évek közepére ki is vonták őket a forgalomból, illetve eladták őket kisebb társaságoknak.
Az idők során próbálkoztak az ALCO általi remotorizációval, elég vegyes – de inkább rossz tapasztalatokkal. Kb úgy lehetne jellemezni, mintha a Nohab 567-ese helyére egy csörgő pielstickjét rakták volna…

A gépek igazi erejüket szolgálatuk vége felé a Pennsylvania-nál, szénvonatok továbbításakor tudták megmutatni – itt jött ki, hogy milyen rejtett tartalékok vannak a Baldwin motorban. Használták tológépként is (durva vonatok lehetnek, amelyekhez 3-4 szekciós tológép szükséges). Mai napig talány, hogy ha a Baldwin egy kissé jobban odafigyel a megbízhatóságra, és a managerek nem viszik el a céget téves irányba, akkor is vajon EMD és GE gépek rohangálnának most mindenütt?

 

Ámbár a Baltimore & Ohio vasút nem kifejezetten illik az érdeklődésembe, de a mozdony – és a története – olyannyira megtetszett, hogy beruháztam egyre.
A modell a Bachmann újabb produkciói közé tartozik. A kidolgozása megüti azt a színvonalat, amire az ember azt mondja, hogy ez elfogadható. Ahol lehet látni, hogy egy kissé spóroltak – vagy csak kevesebb igényességgel voltak irányába – az gépek közötti átjáró. ez egy kissé elnagyoltra sikerült, és az itt lévő lépcsők egy kissé bumfordinak tűnnek. Nagyon apró részleteket nem illik ennyi pénzért várni, de minden rács, részlet a helyén van, és pl. a külön felhelyezhető kürtök sokat dobnak a gépen.

 
 

A kétszekciós gép mindkét része hajtott – bivaly ereje van. A hajtásról ötpólusú, ferde hornyolású motorok gondoskodnak, és szinte minimális zaj kíséretében viszik át a motor erejét a kerekekre. Apropó kerekek.. amerikai szokás szerint nincs rajtuk tapadógyűrű, de ha belegondolok, hogy mindkét szekció hajtott, és modellezői ésszel, rendesen méretezett emelkedőkön kevés olyan vonatot lehet elé rakni, amit nem tudna elvontatni, akkor ez nem is róható fel hátránynak.
A dobozon ott virít a DCC Ready felirat, ami hat darab forrasztási pontot takar a mozdonytest tetején lévő nyákon. Hely van, szinte bármely N-es dekóder – de kisebb H0-ás is – befér.

 
 

Sokáig nem akarom ragozni a dolgot, nézzétek meg a képeket…. Négyezerért, mozdony.

A bejegyzés trackback címe:

https://crashblogja.blog.hu/api/trackback/id/tr38434562

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

marvlev 2008.04.24. 22:25:35

nem találom honlapjukat, pedig rettentően érdekelne, milyen gépeket kínálnak még. Igaz lett már 5000Ftért zsír új Atlas modellem is, de érdekelne ez a dolog. BN-től van valamijük? :)

crash 2008.04.25. 07:14:30

én is meg akartam lesni a honlapjukat, de az ermodels.com-on a "We are sorry" felirat virít....

marvlev 2008.04.25. 13:50:07

Esetleg be tudnád scannelni, vagy fényképezni az újság oldalait, és elküldeni a címemre? Igencsak izgat ez a dolog... Köszönöm

marvlev 2008.04.26. 11:29:07

Azt hittem van valami más termékük is, nem csak a fenti modell. Mindenesetre köszönöm a segítséget!
süti beállítások módosítása