Vége a nürnbergi kiállításnak, amely évről évre a vasútmodell-újdonságok bejelentésének és lehetséges bemutatásának (is) a porondja. Nürnberg előtt már lehetett tudni 1-2 újdonságot – erről a blogon én is hírt adtam az N-es dolgok tekintetében – mostanra azonban publikálásra kerültek az újdonságok, így gondoltam, kimazsolázom, mi az, ami figyelemreméltó. Nem fogok írni a Roco Nohabról, az 1:100-as magyar Y vagonokról, a Railtop CAF kocsikról, és az ACME Eurocom-os Traxx mozdonyáról – ezekről úgyis, mindenki - aki egy kicsit is hozzáértőbbnak gondolja magát, kötelességének fogja tekinteni, hogy megmondja a frankót, vagy esetleg hiperexkluzíve semmitmondó dolgokat közöljön. Inkább szemezgetek azon érdekességek közül, amelyek bármely vasútmodellező érdeklődését felkelthetik.

A www.modelrailforum.com –ról néhány ember felkerekedett, és végigfotózta a kiállítást. A képeket többnyire én is innen vettem, ahol nem, ott feltüntettem.

Akkor nézzük : a Brawa dolgai közül A Brawa minidg is két lábon állt: egyrészt jó minőségű modelljeiről ismert, másrészt rengeteg kiegészítőt forgalmaz. Idén egy rollerpfürstand-dal (vagyhogymondják?) rukkolt elő. Ez tulajdonképpen egy olyan pad, amelynél a mozdony hajtott kerekei alatt görgők vannak, és ezen lehet helyben vizsgálni a mozdony működését. Na, a Brawa most egy olyan „futtatópad”-dal rukkolt elő, amely teljes hosszában görgőkből áll, így nem kell két mozdony között áthelyezni az alátámasztásokat.

 
A Faller minden évben készít bemutató-asztalokat. A fellelt képek közül találtam egy roppant jó témát: a gyári, hivatásos modellezők az igazi alapján dolgoznak, és bemutatták a terepasztal-részleten a mezőgazdasági környezetben megszokott silózás folyamatát. Roppant ötletes, nem szükséges hozzá semmi extra, csak ötlet, és meg kell csinálni. Ezek, és ilyen ötletek miatt is érdemes mindig a kiállításokon a gyári asztalokat megvizslatni : mindig tanul az ember valamit.

 
Aki néha alkot is, nem csak vásárol, önkéntelenül is szokott a hazai kereskedőknél tapasztalható festék-problémával találkozni : általában az a festék nincs, amelyre szükség volna. Hogy milyen kereskedői megfontolásból, de pont azokat a színeket nem tartják, amelyek fogyósak - erre nem találtam még racionális, ésszerű magyarázatot, de tény, hogy a bugyirózsaszín és a fluoreszkáló zöld mindig kapható, de pl. Humbrol 27, amely az egyik alap szürke – nos arra előrendelést kell felvenni. Utóbbi időben felröppent a hír, hogy nem lesz Humbrol festék – de ennek cáfolatára szolgál az alábbi kép: egy teljes Humbrol akrill színpaletta az Airfix-Humbrol standon. És nem, nem halt meg a cég, és igen, azért állítottak ki, mert várják a kereskedők megrendeléseit. Hát, kíváncsi leszek rá, itthon mikor lesz Humbrol akrill (van egy tippem: ha rendelek az e-bayről).

Az LGB az elmúlt évben a Maerklint is  magába foglaló konzorcium része lett. Mindenki kíváncsian várta, mi fog változni, de a legjobb dolog történt : a termékpaletta megmaradt, és a fejlesztések mentek tovább.  Ezeknek hírnökei a 99.6000-es sorozatú gőzmozdony, és a V200 modellje. Előbbi a kisebb pályát birtoklók érdeklődésére tartthat számot, míg utóbbi a közel végtelen anyagi lehetőségekkel rendelkező gyűjtőket célozza meg. Egy biztos: ha valakinek van ilyen a kertjében, akkor a modell könnyen a kerti mulatságok fő attrakciója lehet. A V200 nem csak méretével, de szépségével, és kidolgozottságával is vonzza a tekintetet. Nem a hobby árkategóriába tartozik.

 
Liliputék az előző évre ígérték, de most is csak egy festetlen protopéldányt tudtak elővenni a Flirt modelljéből. Oldalanként két- és egyajtós szériák is tervben vannak, így - remények szerint - a MÁV Flirt is előbb-utóbb várható, hiszen a miénknek a végszekciókon egy, a középkocsikon két ajtó van. Ár, megjelenés egyik modellre sem ismer, de a kiállított preprodukciós példány már némi bizakodásra adhat okot.

Maerklinék minden évben olyan vastagságú újdonságkatalógussal jelentkeznek, hogy azt kisebb cégek éves katalógusként is megirigyelhetnék. Persze ennek nagy része újabb festési variánsokat tartalmaz, de azért mindig akad formaújdonság.
Mindig kijelölnek egy exkluzív modellt is – ez ebben az évben a nagy sebességű témák miatt  a VT 10 501-es Senator motorvonat modellje (másik a 103-mas, arról nem írok, futott már eleget). Ez a motorvonat az ötvenes évek elején készült, az akkori technológiai  fejlődési irányok egyfajta vizsgálata képpen. A könnyűszerkezetes, alumíniumépítésű vonat kocsijai egytengelyes Jakobs forgóvázakra támaszkodtak. Nagy sebességű vonatnak szánták, de csak 120 km/h-ás sebességet tudott teljesíteni. Kettő készült összesen belőle, az ezekből leszűrt tapasztalatokat felhasználva alkották meg a VT 11.5 „TEE” motorvonatokat.
A Maerklin mindent beleadott a modellbe : soft-drive sinus motor (ez arról híres, hogy a modell képes legurulni a lejtőn) és hangdekóder került a modellbe. 600 euróért tervezik mérni.

A Peco, akit mindenki csak „A” síngyártóként ismer, eddig egyfajta váltóállítóművet forgalmazott. Beszélek – írok butaságokat, egyfajta asztalalatti designt, azt normál- és  kis áramfelvételű verzióban. Hogy mi vitte a gyárat arra, hogy felszíni szerelésű váltóhajtóművet dobjon piacra – nem tudom, gondolom alagutakban, rejtett állomásokon van értelme – de most újdonságként ezt hirdetik. Elmondhatjuk : ilyen is van, bár az szól a dolog mellett, hogy direkt digit alkalmazásra van tervezve, és kisebb áramfelvételt ígérnek. Jójó, de akkor is miért asztallap feletti kivitelben ?

Ha én H0-ás méretben gyűjtögetnék, biztosan előbb-utóbb rákattannék’ a Preiser szekeres-lovaskocsi sorozatára. Volt már szerencsém ilyet kézben tartani – N-ben birtoklok is ilyesmit, majd írok róla – és csak igen ömlengős stílusban lehet róla beszélni. Nagyon ott van – azért választottam az ökrösszekér és a lovaskocsi képét, mert szerintem igen megkapó látványelemei lehetnek a terepasztalnak.

Szintén Preiser téma, a második világháborús hadifogoly-menetet megjelenítő dioráma képe. Jövőre talán deportáló-vonattal rukkol valaki elő? A dugós-szopós Faller, Noch dolgok után nem lepődnék meg ilyesmin sem.

A nürnbergi vasútmodell-forgatagban se szeri, se szám a kiegészítőket kínáló cégeknek. A Silhouette az igényesebbmodellezőket célozza, a terepépítési szegmensre koncentrálva. Csak fából több tucat félét-fajtát kínálnak, de ami igazán tetszetős a prémium fű-alapanyagaik.  Nézzetek két képet, és tessék az állakat keresgélni az asztal alatt....

Most ráncfelvarrásra került a készülék, nagy kijelzőt, új kezelőfelületet, és USB csatolót kapott. Hogy milyen tudással rendelkezik a masina, a kis képre kattintva lehet megnézni.

 
Kissé offtopic, de gondolom nem orrol meg senki rám, ha egy kissé offtopic érdekességet is említek. A Slot-Car (sínes autópálya?) világába is eljutott a vasútmodellezők DCC őrülete. Az autók dekódert kapnak, a világításuk kapcsolható (van, amelyiknak a féklámpája is működik), és a digitális vezérlőn keresztül menet közben lehet a pályán lévő váltókat kapcsolgatni. Teljesen jó buli, akinek csömöre van a V200-asokból, jól el lehet vele az időt ütni. És itt kifejezetten az a cél, hogy lehet a modelleket hajtani, míg a vasútmodellezői körökben egy-egy gyorsabban hajtott mozdonytól mindenkiben megáll az ütő. A képen két Carrera készlet látható.

Hamár slot-car : íme a Revell 1:32-es Trabantja. 1-es méretű modellek mellé sem lehet rossz...