Pakkot hozott a posta, benne pár nullás teherkocsival. Ezek a kocsik a Specrum száriából valóak, és 0e - helyesebben 0n30 méretűek.

Régóta szemezgettem már ezekkel – a kisvasúti modellek 0-s méretben a mániáim közé tartoznak. Az amerikaiak közül a Denver & Rio Grande keskeny nyomközű vasútjai, amelyek érdekelnek (na jó, a White Pass dízelei is igen megkapóak). Nem tudom miért, de a Sziklás-hegységben tekergő vonatok, a vadnyugati filmek hangulatában egyszerűen csodálatosak… nem magyarázom, akit elkap a gépszíj, az úgyis érti.

A modellekben nekem a méretükből adódó részletezettség tetszett meg. Alapjában véve freelance modellek – egy azon alvázra készül minden tehervagon – de mégis, ki tudja megmondani, hogy 110 évvel ezelőtt, a DRGW-n futottak-e ilyen kocsik?

Kidolgozásuk elég aprólékos, amit meg lehet – és meg kell – azt megjelenítették a kocsikon. Külön tetszik az ajtók zsanérozása, és az oldalfaltól jól elkülönülő lépcsők. Szerintem ezek azok a dolgok, amelyeket mindenki elsőre észrevesz rajtuk. El is terveztem, ha egy kicsit fellélegzem’  melóból, és az épp folyamatban lévő 0e dolgok egy részét befejezem (jelentem, a hegyközi Mk megkapta a végső festékréteget), akkor egy kis öregbítést tartok a kocsikon.
A modellek – természetesen, hiszen nem kisszériás modellről van szó – fröccsöntöttek, de súly nincs bennük. Ez azért van, mivel a keskennyomközű modellek hajlamosabbak az oldalirányú billegésre. A gyártó azt találta ki, hogy ámbár a kocsik műanyagból vannak, a forgóvázakat fémből készíti. Ezáltal a modelleknek lett súlyuk – nehezebben siklanak még az rp25-ös kerékprofil mellett is – viszont a súlypontot sikerült alacsonyan tartani. A kocsiknak Kadee-rendszerű kapcsolójuk van.