Már jó pár éve rendszeresen elzarándoklom Bécsbe, a Modellbaura. Ez a kiállítás a modellezőknek szól, legyen az Vasút (naná, legelöl :-)), repülő, hajó vagy akármilyen, gumikerekeken guruló jármű, de megférnek itt a makettezők is. Sokan mondják, hogy évről-évre gyengébb a felhozatal – de hát, muszáj menni, hiszen hozzánk legközelebb itt tudunk a gyárak standjaihoz érdeklődően fordulni, és itt láthatunk nem minden nap látott témákat.

Egy szebbfajta Z asztal

Látványmodellezés. Éppen egy live steamer gép épül II-es méretben.

A Modellbau a vasútmodellező szemével nézve két részből tevődik össze: a gyári és kereskedői standokból, illetve a kiállítás témáját színesítő terepasztalok, modulok témájából.
Akit a modellezés érdekel, annak sem szabad mindig csukott szemmel elhaladni a gyártók standjainál, mert általában minden cég építtet valami látványos asztalt, amit érdemes megbámulni.

A bejáratnál a Roco standja fogadott – de az osztrák cég úgy látszik, pont a hazai kiállítást nem veszi a legkomolyabban: a vitrinben alig volt valami látványosság, vagy ami volt is, az nem a legfrissebb téma. Hiába kerestem az N-es újdonságokat, a már – elvileg – piacon lévő E250 modelljéről sem gondolták a gyárban, hogy érdemes a vitrinbe kirakni. Vele szemben a Fleischmann volt, amely a szokásos nagy N-es asztalát hozta el, a stand oldalában lévő vitrinben pedig modellek voltak kiállítva. N-es témában az osztrák témára fókuszáltak a fiúk. Nekem az LTE Herculese, az újabb színben pompázó 1043 keltette fel a figyelmem, de megtalálható volt itt a Desiro és az osztrák gőzösök is.

LTE Hercules.

Osztrák modellkavalkád. Remélem előbb-utóbb magyar téma is lesz ilyen bő választékkal

A Brawa standon nem láttam a MÁV-os Talentet, helyette két újabb osztrák színvariáns tűnt fel, az egyik a Linie Salzburg színeit viselte, a másik pedig VOR felirattal lett gazdagabb.

Brawa Talentek

A Maerklinre sok mindent el lehet mondani, de azt, hogy a PR-ra nem ad, azt nem. Az Övéké volt a legnagyobb stand. Az idén elhozott váltóáramú asztaluk újnak tűnik, ezt ezelőtt még nem láttam sehol (vagy nem emlékszem rá?). Az LGB-vel kiegészült gyár szokásához híven ebben a méretben is hozott egy bemutató-asztalt, ami nem is volt csúnya – sőt, igen szépen volt kidolgozva.
Mindig megnézem a Trix dolgokat, most sajna a bénábbik’ asztalukat hozták el, de a kiállították az új 146-os modelljüket, és az ÖBB ES64F4-est – ez a kettő érdekelt inkább.

Az LGB bemutatóasztal

Motorkocsi halad ki a felső állomásról

Vonat érkezik az alsó állomásra.

A Commodore Vanderbilt áramvonalas gőzös Z-ben. Igen maszív az amerikai modellek kínálata a Z-es katalógusban.

Egy Z-es Re460 közelről.

Metronom színű 146-os. Érdekes, hogy először nem a piros verziót dobják piacra.

És egy osztrák szépség, egy bér-ES64F4

A Railtop standján hiányoztak az N-es dolgok, ám az ott kapott újdonságoslapból új dolgokra derült fény: a különféle egy-és kétszintes, N-es hálókocsik mellett két, eddig általam nem ismert újdonságot láttam. A "rozsdamentes" kocsikból Cisalpino szett nem annyira dobogtatta meg a szívem, mint az osztrák Sclieren. Igen, a cég beígérte, és állítólag 2008-ban már össze is rakhatjuk a Hobbytrain Taurussal vagy a Fleischmann Herculessel az Euregio szerelvényünket.

Cisalpino Re484 H0-ban

Az egyik videofilmeket forgalmazó cég standjának oldalán ki volt állítva néhány megvásárolható modell: H0-ás Micro-Metakit 109.109 és Mozart festésű Taurus, G méretben. Utóbbi valami potom 1700 euróért, el is gondolkoztam, vajon kettő, vagy három ilyen kellene nekem otthonra ebből ? :-)

109.109 lélegzeteléllító részletességben.

Az olcsó Taurus :-)

A Zimo standján lehetett látni / hallani az új kerivasúti hangdekóderület. A Taurusba szerelt igen meggyőző volt, úgy szólt, mint az igazi. Indulás közben szolmizált, és amikor ismét lelassított adott sebességre, elkezdett megint "nyekeregni". Na, majd ha ilyen lez N-ben, akkor veszek hangdekódert :-)

A terepasztalos részen engem két dolog fogott meg: a H0e Mariazelli modul (ezt már tavaly is megbámultam) és egy N-es modul. A mariazelli témájú modul egy igen magas szinten épített dolog, nagyon szépen volt megépítve. Látszik, hogy mennyi pénzt és időt fordítottak a dologra: a modulon a Heki, Busch, Faller és a Silflor legélethűbb anyagai voltak használva. A funkcionális Sommerfeldt felsővezeték a non plus ultra volt – a kapcsolókertek lenyűgöző részletességgel lettek bemutatva.

Mariazelli témájú H0e modul

Az N-es modul igen nagy volt, egyes részei szebbek, mások elnagyoltak voltak – de igen sokat ácsingóztam mellette. Láttam futni különféle kisszériás dolgokat, egyedi festésű Taurusokat, 1020-ast, Sissy-t. Jó volt látni, hogy nem álltak meg a srácok a gyári modellek futtatásánál, nekiálltak építeni is.

1189 - az osztrák krokodil, N-ben.

Semmeringes festésű Taurus, szintén N-ben

Egy másik csarnokban egy világrekord-kísérlet zajlott: 800-nál több kocsit akartak egy vonatba összehozni H0 méretben. Ehhez építettek egy nagy ovális favázat, és erre fektették a síneket. Amikor mi néztük, éppen 700 kocsival rótta a vonat a köröket. Öt mozdony húzta, és 700, kéttengelyes Kleinbahn kocsi volt utánuk akasztva.  Impozáns volt, bár nem irigylem a résztvevőket, ha véletlenül siklik a szerelvény J

A világrekord-kísérlet. Éppen 700 vagonnal suhan a szerelvény.

Konklúzió: ám nem volt olyan látványos a kiállítás, mint pl. 4 éve, de akkor is „must have” kategória. Menni kell megnézni, mert ez legalább van.