crashblogja

Nagyobb méretek kedvelőinek

2007. július 12. - crash

A trumpeter nem kispályázik. Nürnbergben lehetett látni a PzIV toronnyal szerelt páncélvonati kocsi modelljét, és már itt is van. Na jó, eltelt már vagy 5 hónap is azóta, de gondoljunk csak kedvenc modellgyártóink éveken keresztül ígérgetett megjelenési listáira.

Naszóval a modell... 1:35-ös, "páncélos" méretarányból adódóan szép nagy méret : a kocsi majd' 28cm hosszú. Vasútmodellezők örülhetnek is meg nem is... Merthogy ugye ez a Br52 után nem tudni, hogy jön a képbe. A br52 nem egy páncélvonati mozdony, ez a kocsi meg egy péncélvonat első illetve utolsó kocsija lehet. Készül valamire a Trumpeter?
Mindenesetre a készlet kérdéseket vet fel : érdemes-e megvenni, hiszen itt az egész futómű hatalmas páncéllemezekkel van takarva, kidolgozta-e a gyártó a páncéllemezek mögötti részt? Mert ha igen, akkor az ügyesebbek faraghatnak belőle pőrekocsit, és máris kész egy kocsi a vasúti szerelvénybe...

Nos, ez egy darabig titok marad - amíg valaki kézbe nem veszi a készletet, és nem referál nekünk erről. Addig lessétek meg a dobozon lévő festményt :

Kép : Trumpeter

Tisztítás témája

Egyszerűen, mert tisztítatni kell. Aki régebb óta ismer, tudja, hogy az áramszedési és egyéb' problémákkal küszködő Roco vágányokat hirtelen felindulásból jól eladtam - küzdjön vele az, akinek van rá érkezése, én nem érzem magam elég felkészültnek az N-es Roco-val való foglalatossághoz idegileg. Szóval ezért lett Unitrack itthon jáccáshoz'.

Nemrég elővettem ismét a pályát - godoltam a digit és a Traincontroller témát tovább finomítgatni. Előpakoltam a vonatokat - az európai témát, azokban vannak dekóderek - és azért próbából megfuttattam 1-2 dolgot. Az új Kato class 66 az új dekóderével ment, mint a kisangyal, de a Fleischmann 2016 megakadt a váltón. Gondoltam egy tisztítás nem árt. A kerekeit megnézvén kosz nem látszott rajta. Kémiai úton sötétítettek a kerekei, és a futófelületek szépen kivilágosodnak, ahol be lehet azonosítani szemmel a koszt - én ilyet nem láttam rajta. Ezért szétkaptam, és a kerekek és az áramszedők közötti részeket, illetve a forgóváz-nyák átvezetést megtisztítottam alkoholos megoldással - ez általában használ. Na, most nem. Végső megoldásként azt találtam ki, hogy bár a kerek tisztának, fényesnek tűnnek - a keréktisztítón egy kicsit megjáratom....
...és láss csodát : a mozdony olyan, mint új korában. Szóval egy kis keréktisztítás sosem árt.

Digital(l) megen'

Korábban próbálkoztam összekötögetni a PC-met a számítógéppel', de kezdeti próbálkozások után ellustultam, és mikor a dekóderek programozása működött, a többi már nem érdekelt. Most viszont azt gondoltam ki, hogy érdemes volna kipróbálni a TrainController automatikus vonatvezérlését. Cél az, hogy kisebb terepasztalokat a kiállításokon lehessen automatikusan működtetni, egy ember akár 3-4 asztalt is felügyelhessen.
Eddig az akadály az volt, hogy az Intelliboxom soros porton kommunikál a PC-vel, amin viszont nincs soros port. Jópár napos projekt volt - pár számítógépboltot végigjártam - mire kaptam egy USB-RS232 port replikátort. Nem biztattak sikerrel, mert mondták, hogy van olyan eszköz, ami nem szeretni. Na - gondoltam - ha van ilyen - akkor amilyen szerencsém van - az Intellibox ebbe a kategóriába fog esni.
Otthon nekiesés, dugó bedug.... na... ha lehetne, mert mind az Intelliboxon, mind az átalakítón az összefogatáshoz szükséges csavaranyák voltak a csatlakozó mellett. Valamelyiket el kell távolítani, mert különben nem lehet a csatlakozókat összedugni... győzött a józan ész, és nekiestem egy fogóval az átalakítónak - az Intellibox ekkicsit' drágább - és egyszerűan eltávolítottam a csavart. Kicsit csálé lett, visszahajlítottam, és hajrá.

Trainprogrammer letölt, system összedug... a Vista automatikusan telepíti az rs232 fordító driverét... ...COM3 lett belőle. Ok, Trainprogrammer install & run... És természetesen nem ment. Az ideg elkapott, aztán' gondolkozás. A port paramétereinél átállítottam a flow controll-t "Hardware"-re, hatás ugyanaz.
Végső elkeseredésemben a freiwald.com fórumait böngészgettem, ahol valaki panaszkodott a Digitraxx USB vezérlő iránt, hogy nem kap elég áramot. Homlokomracsaptam - informatikus volnék, vagy mi a szösz - és tényleg! Hiszen az előlapon lévő USB csatlakozó nem adja ki a teljes tápfeszt, volt már rá példa, hogy egy éhesebb fajta pendrive csak a hátlapi csatlakozóban volt hajlandó működni. Vannak olyan eszközök, amelyek a "bus powered" USB portot igénylik... Átdugtam az Intelliboxot a gép hátulján lévő USB-be - a Vista egyből talált egy COM4-et, de nem foglalkoztam vele, ha akarja, akkor COM4-nek fogjuk hívni - és Trainprogrammer indít. Megtalálta, olvasott, írt, én meg majdnem sírtam örömömben....

Konklúzió : a hátsó USB-be kell dugni az Intelliboxot. Mondhatnám azt is, hogy dugás témájába' a hátsó út sikeres lehet Smile

Lokpilot Micro

Beszereltem az ESU Lokpilot Micro dekódert. És... hát... nem vagyok tőle hanyattesve. A H0-ás modellezőbanda hanyatt van esve a Lokpilot dekóderektől, meg úgy ól cuzámen' mindentől, ami ESU. Gondoltam én sem maradok ki a sorból, kipróbálom már, mit tud ezen gyártó felvillantani.

Annak idején - idősebb olvasóim talán még emlékeznek  - amikor a Roco Lokmouse2 rendszer debütált, csak kétfajta ember vett magának digitális ICE startszettet : boldog és boldogtalan. Az index vasútmodellezés fórumán innentől kezdve lehetett hallani, hogy fú, akadozik a váltón, leáll a dekóder, miegymás, egészen addig, amíg meg nem jelentek az ESU dekóderei. Ezek piacra törésével megszűntek ezek a dolgok - a Roco által forgalmazott dekóderek is egy idő után ettől a gyártótól kerültek ki, nem valami kőkorszak előtti Lenz került a Roco dobozba. Valahogy az ESU dekóderei kevésbé voltak háklisak a koszos vágányra, és a különféle modellmotor-háklikat is jobban viselte.

Én ugyan N-es létemre nem tapasztaltam ilyesmit - nálam alap volt a tiszta vágány, meg a Roco dekóderek méretük miatt elkerültek - de nekem a Lenz521 az etalon, nem volt vele semmi problémám. Szóval olyan prekoncepciókkal estem neki az ESU dekódernek, hogy ez a megváltó, és hogy egy újabb minőségi N-es dekóder állhat nálam üzembe'. Háááát....

Kezdődött azzal, hogy a Micro-nak csúfolt dekódert elneveztem macro-nak, mert hogy akkora. Finnyás vagyok, na. Ezelőtt 5 évvel is már vastagnak számított a Lenz 521, a Tran DCX74 volt az igazán mindenbe való. Nemrég - másfél éve - a Lenz felzárkózott a Gold mini-vel, ezek után kézbevenni egy ekkora dekódert... körülbelül olyan, mintha egy CNC esztergához szokott embernek kőbaltát adnánk a kezébe. Amúgy nem lenne akkora gáz az ESU dekódere, mert minden szépen felületszerelt rajta, a vezérlőproci is szép lapos... ...csak az a két kimenet, az ne volna. Két miliméter magasak! Ha megnézitek a képeket, látjátok miről beszélek...

Dobozolva
 
Úgy ránézésre....
 
...és elő a farbával. K.....va vastag ez a dekóder!

Gondoltam, hogy nem lesz egyszerű így hasznosítani, de ha már kiadtam érte a pénzt, akkor próbáljuk meg. A Fleischmann Desiro-m nézett ki a legalkalmasabbnak erre a célra : ennek van hangdekóderes verziója is, akkor egy sima ESU dekóder már csak belefér... Noigen, nem kis hely van benne, de miután a dekódertartó rekesz (de jó nevet találtam ennek a kis résznek Smile) tetjét is csak enyhe erő alkalmazása révén lehetett helyére rakni, elhatároztam : ezen ESU dekóder szériából ez volt az utolsó, amit vettem. Ilyen többé nem jöhet át a küszöbön - ennyi pénzért már rendes dekódert is lehet venni. Pedig nem lenne rossz... még műanyag burkolat is van rajta, hogy a szalonnáskezű modellező nehogy hanyattverje a Benne lévő statikus elektromossággal a dekóder lelkét ... csak könyörgüm kedves ESU, azt a két piszok nagy végfokot, azt tessék már egy kisebbre kicserélni.

 
Elvileg ide minden beférne...
 
 
Nevetős a szitu, de épp' belefért.






De nem igazán vagyok megelégedve futásra sem ezzek a dekóderrel... a Desiro-m akadozik vele, mintha az áramszedéssel lenne gáz. Pedig hat tengelyen szedi a delejt - egy tengely már csak-csak koszmentes helyen van - gondolná az ember, de nem. Akadozik. Szóval nem jó ezzel a dekóderrel kapcsolatban a megelégedettségi mutatóm.

Hogy azonban jót is mondjak erről az elátkozott alkatrészről : említettem korábban, hogy nálam a Lenz 521 az etalon. Miután lettek más dekódereim is, megállapítottam, hogy ez kezeli a legjobban a lassulás - gyorsulás témáját : más dekódereknél megfigyeltem, hogy mint az igazi Szili, valamelyes fokozatosan ugyan, de a sebességben jelentőseket ugorva megy a gyorsítási/lassítási folyamat. Az 521 (és a Gold mini is ilyen) pedig teljesen szabályosan, fokozatok, látványos sebességugrások nélkül teszi ezt. Az Esu dekódere is pont ilyen, úgyhogy kaphat ezért a sok mínusz mellé egy jó pontot, ez tetszik benne. Remélem Esuék legközelebb összeszedik magukat...

 

Más : megoldódott a class66-ba szerelt Gold mini világítás-mizériája : 14 lépésesre volt gyárilag állítva - ennek az átállítása után (CV 29 1-es bit) teljesen jó lett.

 

Kato class66

Hazajött Galaxy komám németországi kirándulótúrájáról, és hozott nekem egy Kato class66-ost. Régóta vadásztam már, de az általam áhított Rail4Chem festésben nem igazán hozzáférhető mindenütt - HGK-s van dögivel, Rail4Chem az ritka. Nos, most lett.

Irigykedtem Ist komámra, hogy Neki már van Graham Farish class66-osa, dehát a GF nem csinál olyan festést, ami nekem kellene, így "maradt" a Kato.
Ez a gép is a Lemke által importált, viszont nem Hobbytrain, hanem Kato márkanév alatt fut, a csomagolása is a hagyományos zöld akrilldoboz. Maga a gép rendkívül szép kidolgoású - ami feltűnt elsőre, hogy a kipufogó környéke koszolva van, és a gép közelkapcsoló-kinematikával van ellátva.
Új Kato modellhez híven finescale-nek megfelel, alacsony karimájú kerekekkel van szerelva a mozdony. Mind a hat tengely hajtott, mind a het tengelyen szedi az áramot - és minő fricska az európai vasútmodellezőknek! - nincs tapadógyűrű. Ennek ellenére a nyolcrészes - híresen nehéz minitrix vagonokból álló - tartályszerelvényt minden további nélkül rángatta. Kaparás semmi, köszönhető a split frame body-nak - tulajdonképp az egész mozdonytest maga a súly.
Nem bírtam ki, tető le, kapott az itthon elfekvő dekóderek közül egy Lenz Gold Mini-t. Gondolkoztam rajta, hogy az Esu mininek csúfolt óriását rakjam-e bele, de nem kockáztattam : azt majd a Desiro megkapja, abba van hely bőven.

Szóval dekóder be, tető visszarakna... ...na. Ki kell operálni a dekóder oldalán lévő fényvezetőt, mert nem lehet a tetőt így felrakni. Problémát elhárítottam, és kaptam egy igen jó futású mozdonyt. Két probléma van csak : az Intelliboxon ha 29-31% körüli értéket állítok menetsebességnek, hangos lesz, illetve bizonyos menetfokozatokban nem világít a gép. Szerintem ez erősen dekóder-programozási dolog - az első a motorfrekvencia, a másik a speedstep beállítás lesz, majd ha dekóderrel baszkódós' hangulatomban leszek, átprogramozom.

Tessék a képeket csekkolni:
 
 
 
 
 
 
 
 
süti beállítások módosítása